"Gondoskodunk a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről, a Római-part megóvásáról."
A csúsztatás ott búvik meg ebben a mondatban, hogy azt sugallja, mintha a Római- part nem a Csillaghegyi Öblözet szerve része lenne, hanem egy azon kívüli terület. Ehhez kapcsolódik még a "Mentsük meg a Római-partot" szlogen, ami a jószándékú embereket is megtévesztette, hiszen ki ne akarná megmenteni Budapest egyik gyöngyszemét. No, de nézzük, hogy mi is veszélyezteti a Római-partot, és mitől, illetve kitől is kellene megvédeni. Valójában egyetlen dolog, ami nagyon veszélyes, ez pedig az ÁRVÍZ! Azt már az általános iskolás kisgyermekek is tudják, hogy a Nílus áradásai jótékony hatással csak Egyiptom mezőgazdasági művelésű területeire voltak, a Duna áradásai viszont többször is katasztrofális pusztítást okoztak Pesten és Budán. A gyerekek még azt is tudják, hogy a -hegyeket leszámítva- Budapest a Duna árterében fekszik. Ezt bizonyítják többek között, az 1838-as és az 1876-os árvizek. Az akkori városvezetők felismerték azt az egyszerű összefüggést, hogy a Duna pusztítását meggátolni, csak a partokra épített gátakkal lehet. Ezt felismerve, az 1838-as árvíz után megépítették a pesti gátakat, majd az 1876-os árvíz után megkezdték a budai parti gátak építését. Ez az építkezés napjainkra eljutott Óbudáig, azonban a Római-partnál különböző okok miatt, a folyamat megtorpant.
Ennek következményeként 2002-ben, 2006-ban 2010-ben, 2013-ban és legutóbb 2024-ben a 8 méter feletti árhullámok fertőző iszappal borították be a Római teljes területét, beleértve az épületek belsejét a nappalitól a fürdőszobán át a hálószobákig. Hogy ez milyen pusztítást jelent, azt csak az tudja, aki mindezt átélte, ezt elképzelni valósan nem lehet! Sokan csodálkoznak, hogy a Római évtizedek óta csak pusztul, mások ajvékolnak az elfogyó csónakházak miatt, és hagymázas álmokat dédelgetnek, hogy ha megépül a "Karácsony gát" milyen szép, és természetközeli lesz majd a Római. Már viszonylag szerény szellemi képességekkel is felfogható, hogy az árvizek miatt pusztul itt minden. 1958-ban "a területen 716 épület állt, amiből 68 családiház volt, hétvégi-, üdülő-, kabinház 558, csónakház 41" – idézet Béres András alpolgármester leveléből. Alpolgármester úr sajnos nem érti, hogy miért tűntek el a csónakházak a Rómairól, és miért virágoznak a vízisportok, és az evezős élet az árvizektől védett Csepelen és Pesterzsébeten. Valószínűleg azt sem érti, hogy miért tűnt el a 2700 vendégszoba, és napjainkban miért csak egyetlen szálloda működik a turisztikailag egyébként értékes területen.
Szívesen segítünk Béres úrnak: az árvizek miatt! Az elmúlt két évtized árvizei súlyosan károsították az épületállományt, tönkretették az itt élők egészségét, csődbe vitték a vállalkozásokat. Nincs a világon mégegy olyan főváros amelyik dollár-százmilliókat fordít arra, hogy tervezetten tegye tönkre, és szándékosan az árvizek martalékául dobja a legértékesebb -évezredek óta lakott, és beépített- történelmi területét. Igen, a legértékesebbet, mert országosan itt a legmagasabbak a helyi adók. Mindezzel szemben érdemes megnézni, hogy Pozsony és Bécs hogyan támogatja, fejleszti és védi az árvizektől, a hasonló természeti adottságú Duna parti területeit. Alappal merülhet fel a gondolat, hogy a környezetvédők – mármint akik az épített emberi környezetet védik, vagy legalábbis ez lenne a dolguk – biztosan megvizsgálták a "Karácsony gát" építésének a körülményeit. Egy jogállamban jogosan számíthatnánk arra, hogy a szakemberek mindenre kiterjedően, és lelkiismeretesen vizsgálták a gátépítés környezeti hatásait, valamint annak hosszútávú következményeit. Készítettek mindezekről hatástanulmányokat, és a hatóság pedig szigorúan ellenőrizte mindezt. Sajnos a feladat a Római esetében az volt, hogy a már korábban meghozott politikai döntést kellett valakinek néhány- százmillióért "szakmailag" alátámasztani. A hatályos jogszabályok persze, pontosan meghatározzák a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (Kvtv.) és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (Khvr.) írja elő az eljárásrendendet. A Magyar Mérnökkamara pedig különböző kódszámokkal ellátott szakértői jogosításokkal határozza meg, hogy milyen szakterületekhez milyen szakértelem kell, és tartja nyilván, hogy mely szakértők milyen szakterületen "szakérthetnek" Azt gondolhatnánk, hogy jogilag ilyen alaposan körbe-bástyázva, a környezetvédelem területén minket már nem érhetnek meglepetések, nyugodtan hátradőlhetünk, mert a szakértők és a hatóságok szakszerűen teszik a dolgukat.
Sajnos azonban ez nem így van. A Királyok - Nánási gát környezetvédelmi terve egyetlen mondatba zanzásítva így hangzik: "A kb. 3200 m hosszú és 12 méter mély, föld alá süllyesztett egybefüggő vasbeton-falnak, és a rá épített 3-4 m magas vasbeton-alumínium szerkezetű árvízvédelmi gátnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért sem környezeti hatástanulmány elkészítése-, sem környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges." Mindezt megállapította egy kukás (hulladékgazdálkodási szakértő) irodavezető, hatóságilag jóváhagyta és engedélyezte egy tűzoltó dandártábornok. A tervet nem jegyezte, és nem írta alá árvízvédelmi jogosultsággal rendelkező szakértő. Tudjuk, hogy mindez nehezen hihető, ezért nézzük nevesítve a tényeket:
A fentebb említett jogszabályok lehetővé teszik, hogy a kisebb, jelentéktelenebb beruházások esetén, ha a szakértő úgy gondolja, hogy nincs jelentős környezeti hatás, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (EVD) keretében kérheti az Engedélyező Hatóságot, hogy tekintsen el a Környezeti Hatástanulmány elkészítésétől, és a Környezeti hatásvizsgálati Eljárás lefolytatásától. Ezt az EVD-t a LAWAND Mérnöki Iroda Kft-t (1031 Budapest, Vízimalom sétány 8.) 2023. februárban (Tsz: LWD/22049) készítette el, és állapította meg az alábbiakat: "A tervezett fejlesztés a megengedett mértéknél nagyobb terhelést nem jelent egyik vizsgált környezeti elem esetében sem, azaz a tervezett fejlesztés a vonatkozó előírások betartásával engedélyezhető. A fenti vizsgálatok és értékelések alapján, a tervezett árvízvédelmi fejlesztés további környezetvédelmi szempontú vizsgálatát nem tartjuk indokoltnak!" A tervet készítő, aláírásukkal jegyző szakértők, és szakértői jogosultságuk:
dr. Bera József Mérnöki Kamarai tervezői nyilvántartási szám: 11-0651
SZKV 1.1. Hulladékgazdálkodás
SZKV 1.2. Levegőtisztaság-védelem
SZKV 1.3 Víz-és földtani közeg védelem
SZKV 1.4 Zaj- és rezgésvédelem
SZVV-3.10.Vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás
Filepkó Gábor Mérnöki Kamarai tervezői nyilvántartási szám: 13-9892
SZKV 1.1. Hulladékgazdálkodás
SZKV 1.2. Levegőtisztaság-védelem
SZKV 1.3 Víz-és földtani közeg védelem
SZKV 1.4 Zaj- és rezgésvédelem
SZVV-3.9. - Vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem
SZVV-3.10. Vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás
Nagy László irodavezető
Mérnöki Kamarai tervezői nyilvántartási szám: 13-2493, 13-50083
SZKV 1.1. Hulladékgazdálkodás
SZKV 1.2. Levegőtisztaság-védelem
SZKV 1.3 Víz-és földtani közeg védelem
SZKV 1.4 Zaj- és rezgésvédelem
SZVV-3.9. - Vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem
SZVV-3.10. Vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás
Síkabonyi Miklós Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő: Sz-045/2009.
Nagy Zsombor okleveles környezetmérnök (Szakértői jogosultsága nincs feltüntetve, bár a tervet aláírta)
A tervdokumentáció készítői és aláírói között nincs(!) a Magyar Mérnökkamara által előírt SZVV-3.5 szakértői jogosultságú (Árvízmentesítés, árvízvédelem, vízrendezés, belvízvédelem) tervező! A Római-parti EVD-t elfogadta, és az alapján D.2/1/2428 Vízikönyvi számmal a Vízjogi létesítési engedélyt jóváhagyólag aláírta és kiadta: Lipták Attila tűzoltó dandártábornok, FKI. KHO.